Mint bizonyára mindannyian tudjátok, a hétvégén lezajlott az
idei jótékonysági Dózsa-bál.
Újító jelleggel ez egy sokkal magasabb színvonalú rendezvény
volt, mint az eddigiek. Legfőképpen azért, mert ezt kizárólag a felnőtt
közösség számára szerveztük. Szerettünk volna egy olyan programot rendezni a
számotokra, ahol végre vendégként önfeledten szórakozhattok úgy, hogy nem
Tőletek kérünk segítséget a szervezéshez és lebonyolításhoz, hanem azt mi és
néhány pedagógus, valamint az Alapítvány megtettük értetek és a gyerekeitekért.
Már maga a helyszín lehetővé tette egy minőségibb program
létrejöttét, mint egy tornatermi környezet. Az, hogy finom meleg vacsorával
vártunk benneteket, szintén egy pozitív újítás volt a részünkről. A műsor
igazán vérpezsdítő volt, és a táncolni vágyók is elmesélhetik, hogy nem volt
olyan zenei kívánság, amit ne teljesítettünk volna.
A büfé kínálata és az értékes tombolatárgyak sokasága megteremtette
a feltételeit annak, hogy a célul kitűzött informatikai eszközökhöz szükséges
bevétel megvalósuljon.
Ennek ellenére szomorúan tapasztaltuk, hogy bár időben
értesülhettetek a bál időpontjáról és annak bevételének céljáról, mégis oly
kevesen éreztétek magatokénak a nemes cél támogatását. A szervező szülőkön
(rajtunk) kívül mindösszesen 4-5 család jött el, és 5-6 család vett támogatói
jegyet. Ez számunkra azért is elkeserítő, mivel az iskola dolgozói szinte
teljes létszámmal, sőt barátaikat is bevonzva, valamint a helyi civilszervezetek
képviselői is részt vettek az eseményen, ezzel támogatva a MI gyerekeinket. Azért
is sajnáljuk, mert ez is egy jó lehetőség lett volna a közösség építésére,
egymás megismerésére, hiszen sok a faluban az újonnan érkezett lakos. Előrébb
lépni, fejlődni pedig csakis összetartással, összefogással lehet. Miért
mozduljunk meg, miért legyünk aktívak, ha nem a gyerekeinkért? Ők többek között
a mi példánkból is tanulnak, azáltal fejlődnek, amit tőlünk látnak, az számukra
a minta, és az számukra a követendő. Mi nem szeretnénk, ha a gyerekeink
érdektelenné és közömbössé válnának! Ti?
Azóta is törjük a fejünket azon, hogy mi lehetett az
érdeklődés hiányának az oka! Fontos itt megjegyeznünk azt is, hogy más egyéb
iskolai rendezvénynél is tapasztaljuk az egyre csökkenő szülői aktivitást.
Éppen ezért azt tervezzük, hogy a közeljövőben megfogalmaznánk számotokra egy
kérdőívet, mely többek között ezt a témát is körül járja. Természetesen a
kérdőív anonim lesz, de szeretnénk, ha mindenki kitöltené majd. De addig is
bármi ötletetek, javaslatotok van, mi szívesen vesszük, ha elénk tárjátok
azokat.
A pozitív változás reményében:
Futó Viktória és Vámosi Lívia
