Mint bizonyára mindannyian tudjátok, a hétvégén lezajlott az idei jótékonysági Dózsa-bál.

Újító jelleggel ez egy sokkal magasabb színvonalú rendezvény volt, mint az eddigiek. Legfőképpen azért, mert ezt kizárólag a felnőtt közösség számára szerveztük. Szerettünk volna egy olyan programot rendezni a számotokra, ahol végre vendégként önfeledten szórakozhattok úgy, hogy nem Tőletek kérünk segítséget a szervezéshez és lebonyolításhoz, hanem azt mi és néhány pedagógus, valamint az Alapítvány megtettük értetek és a gyerekeitekért.

Már maga a helyszín lehetővé tette egy minőségibb program létrejöttét, mint egy tornatermi környezet. Az, hogy finom meleg vacsorával vártunk benneteket, szintén egy pozitív újítás volt a részünkről. A műsor igazán vérpezsdítő volt, és a táncolni vágyók is elmesélhetik, hogy nem volt olyan zenei kívánság, amit ne teljesítettünk volna.

A büfé kínálata és az értékes tombolatárgyak sokasága megteremtette a feltételeit annak, hogy a célul kitűzött informatikai eszközökhöz szükséges bevétel megvalósuljon.

Ennek ellenére szomorúan tapasztaltuk, hogy bár időben értesülhettetek a bál időpontjáról és annak bevételének céljáról, mégis oly kevesen éreztétek magatokénak a nemes cél támogatását. A szervező szülőkön (rajtunk) kívül mindösszesen 4-5 család jött el, és 5-6 család vett támogatói jegyet. Ez számunkra azért is elkeserítő, mivel az iskola dolgozói szinte teljes létszámmal, sőt barátaikat is bevonzva, valamint a helyi civilszervezetek képviselői is részt vettek az eseményen, ezzel támogatva a MI gyerekeinket. Azért is sajnáljuk, mert ez is egy jó lehetőség lett volna a közösség építésére, egymás megismerésére, hiszen sok a faluban az újonnan érkezett lakos. Előrébb lépni, fejlődni pedig csakis összetartással, összefogással lehet. Miért mozduljunk meg, miért legyünk aktívak, ha nem a gyerekeinkért? Ők többek között a mi példánkból is tanulnak, azáltal fejlődnek, amit tőlünk látnak, az számukra a minta, és az számukra a követendő. Mi nem szeretnénk, ha a gyerekeink érdektelenné és közömbössé válnának! Ti?

Azóta is törjük a fejünket azon, hogy mi lehetett az érdeklődés hiányának az oka! Fontos itt megjegyeznünk azt is, hogy más egyéb iskolai rendezvénynél is tapasztaljuk az egyre csökkenő szülői aktivitást. Éppen ezért azt tervezzük, hogy a közeljövőben megfogalmaznánk számotokra egy kérdőívet, mely többek között ezt a témát is körül járja. Természetesen a kérdőív anonim lesz, de szeretnénk, ha mindenki kitöltené majd. De addig is bármi ötletetek, javaslatotok van, mi szívesen vesszük, ha elénk tárjátok azokat.

A pozitív változás reményében:

Futó Viktória és Vámosi Lívia